Marinának nagyon tetszik a suli, egyáltalán nem akart haza jönni első nap. Már rengeteg pirospontot bezsebelt, úgyhogy már nem is számolom. Az első pánikon is túl van, mert egy versikét kellett megtanulni és este mikor lefeküdt már nagyon aggódott, hogy mi lesz ha nem fogja tudni.. nem tudom mennyire volt helyes de azt tanácsoltam ha úgy érzi nem tudja ne jelentkezzen, ha meg mégis felszólítják mondja csak el úgy ahogy tudja (vagy nem tudja). De pirospontot kapott mert tudta:D
Egész délután azt mondogattuk. Ragasztottam fel a konyha kövére ugróiskolát ( :D kéznél legyen), azon ugrálgattunk és közben is mondogattuk.

Mi járunk érte Hangával, meg a fogadott háziállatunkkal a kenguruval, de valami idióta tervezhette ezt esküszöm. ok! rendben mikor a nők kitalálták, hogy kendővel magunkra kötik a gyereket mert dolgozni kell. De hogy ezt mi most is önként és mosolyogva... Hát én pár óra kenguruzás után már nem tudok őszintén mosolyogni az biztos. Hanga is elveszti a türelmét ha a kelleténél többet van benne. Tehát nagyon kicentizzük a buszokat, hogy egyikünk se szenvedjen sokáig. Tudom...babakocsi....szar...venni kell....veszek...de azt sem tudok elmenni nézni, mert az etetést is bele kell kalkulálni, boltról boltra járni....szóval szívás.
Szeretnék venni magamnak cipőt ...magassarkút, szépet, amiben járni sem lehet :) ... de azt sem tudom mikor tudom összeegyeztetni Pasival, és egyébként is suhanós beleugrós lesz, mert mégsem kenguruzhatok a gyerekkel úgy hogy egyensúlyozok egy körömcipőben:D

Hanga tegnap felfedezte a kezét hosszan nézegette.

Kapott tegnap szurit is, (kettőt egyszerre) de nem sírt, nem hisztizett, olyan erős és bátor mint az anyja. A második szuri után konkrétan veszekedett velem úgy 2másodpercig, mintha azt mondta volna, hogy azért erről nem volt szó, de ennyi is volt.

A lakásban teljes fejetlenség uralkodik. Próbálunk felújítást mímelni. Nincs erre jobb szó, mert teljes generál sosem lesz az az érzésem. Remélem most már tényleg összekapom magam és holnaptól el kezdek segíteni Pasinak valamit, mert már ég a pofámról a bőr.
Akkora a kupi hogy az leírhatatlan.
Kiköltöztünk a nappaliba, így teljes a káosz. És engem meg nem zavar. ENGEM!!!!Aki egy ottfelejtett papírfecnin ki szokott bukni. Öregszem? És már a 6hetem is letelt (gyermekágy) így már nem foghatom arra sem. Mi lesz így a házzal :(? Na hazajött az ember, megyek eljátszom sokat dolgoztam ma is bár így pizsiben is hihető ez ? :))