Nagy-nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy engem kért meg (a fent említett hölgy :D ) hogy varrjam meg az esküvői ruháját. Tisztában voltam én ezzel már hónapok óta, de próbáltam nem siettetni a dolgot, egyrészt mert sosem varrtam másnak ruhát kérésre, nekem kell az ihlet, meg a belső béke, na és az utóbbi hónapokban nem csak ez a kettő hiányzott az életemből.
Szóval sokat agyaltunk -borozgatás közben-, hogy milyet-hogyan-miből....Sok-sok borozás, és sok-sok nap után jött a remek ötlet:
Adva volt ez a csini piros és ez volt a kiinduló pont.
Beizzítva a varráskor elmaradhatatlan Szívek szállodája is (csak mert varrni úgy lehet....:) )
Megvettük a fehér vásznat, amitől a legtöbb embernek kikerekedett a szeme, de a menyasszonyt ismerve beletrafáltunk, bár a vásárlás egy rémálom volt. Pont egy délutánt (nem az egészet) szántuk a vásárlásra, mindezt a legnagyobb melegben. Kb. a második üzletben meg is lett amire Petra rábólintott (szó szerint, mert közben külföldön levő leendő férjével chat-elt és csak a fejével tudott jelezni mire gondolt) engem az ájulás kerülgetett a kinti 40 fok és a boltban uralkodó 50 fok közti különbséget megérezve. Tehát ájulást, chat-elést felfüggeszt és így cirka 10 perc alatt végeztünk a rettentő nehéznek tűnő feladattal.
Már csak rám várt, hogy belevágjak REMEGŐ GYOMORRAL!!!!
Megérte az a másfél nap is míg elkészült (egy héttel a nagy nap előtt- de hova siessünk? :) )
Még kicsi fehér virágot is kapott a hajába, az igazán remekül sikerült ruha és boleró mellé
Igen zsebe is van, mert rém lazák vagyunk :))))
